A farsangról két dolog jut mindenkinek először az eszébe. Az egyik persze az isteni farsangi fánk, a másik pedig a jelmezbál. Bár a jelmezbálok és karneválok már rég nem olyan népszerűek, mint egykoron, de az illatozó, friss, meleg farsangi fánkkal még mindig komolyan tartjuk az ünnep tradícióit.
Miközben az igazi farsangi fánk receptjét szeretnénk mind megsütni, na de a fánkok kavalkádja között, ami az interneten kering, komoly fejtörést okozhat már az is, hogy mi is az igazi farsangi fánk.
A farsangi fánkunk a miénk egyáltalán?
A kelt tésztát forró olajban már az ókori Római Birodalomban is sütötték, és a középkorban már mindenfelé ismert volt Európában. Így több legenda is elterjedt, hisz sokan szeretnék magukénak tudni ezt a finomságot.
A franciák szerint a fánkot Marie Antoinette-nek köszönhetjük, szerintük ő az, aki egy álarcosbál éjszakáján álöltözetben kiosont a palotából, és megéhezvén egy utcai árusnál vett egy nyalánkságot. Annyira megizlett neki, hogy hamarosan az udvarba hívatta a fánksütőt, és elkérte a receptjét. Innentől lett a fánk az udvarok kedvenc csemegéje, és terjedt el később mindenfelé.
De hasonló mondákkal a német berliner és az osztrák bécsi fánk is harcolnak a fánk eredetének jogáért. Akárhogy is volt, mostanra annyira népszerű ez az édes, olajban sült tészta, hogy nagyon sok nemzetnek megvan a maga változata. Ezek közül itthon ki ne ismerné az amerikai lyukas közepű fánkot, azaz donuts-ot, de mostanában egyre több helyen láthatjuk a spanyolok fánkját, a churrost áruló foodtruckokat is.
Magyarországon a XIX. században terjedt el a farsangi időszakban való fánksütés. Az olajban sült édes finomságból ha sok fogyott, jobb esélye volt a jó termésnek. Így hát persze nem volt mit tenni, mindenhol fánkot kellett enni. Bár egész évben süthetünk fánkot, mégis farsangkor érezzük, hogy nem múlhat el úgy ez az időszak, hogy ne sütnénk legalább egyszer farsangi fánkot.
Na de mi is az igazi farsangi fánk?
A szalagos? A lukas-lekváros szalagos? A csöröge? A túrós? Vagy van valami egyéb titkos farsangi fánk recept?
A farsangi időszak királynője Magyarországon nem vitatható, hogy a szalagos fánk. Akár szép gömbölyűen, a csinos kis csíkjával, azaz a szalagjával a hasán és porcukorral, akár egy kis mélyedéssel a közepén baracklekvárral.
Bár a bécsi fánk is hasonlóan szalagos, és amúgy meg személy szerint én például minden fánkot imádok, de én még nem ettem ilyen pillekönnyű fánkot a világon, mint a mi szalagos farsangi fánkunk. Szerintem tényleg ő a fánkok királynője, és nemcsak farsangkor.
Viszont valóban kicsit kényes a sütése, várni kell a kelesztésnél, így idővel elterjedtek a kicsit egyszerűbb és hamarabb elkészülő fánkok is.
Manapság a szalagos fánk mellett sok helyen sütik farsangkor a csörögefánkot, avagy a forgácsfánkot is, amit nem kell keleszteni, és szinte elrontani sem lehet.
De emellett süthetünk túrófánkot és almafánkot is. Bármilyen fánkot is választasz farsangkor, az biztos, hogy finom lesz, mindenki odasereglik a tál köré, és egy szempillantás alatt el is fogy.
A farsang máig egy remek alkalom, hogy édes pillanatokat csempésszünk a napjainkba a hideg tél derekán családunkkal, szeretteinkkel, barátainkkal, és megemlékezzünk az ünnepkör hagyományaira, tradícióira. Így ha még nem tetted, ne hagyd ki, süss velünk te is egy finom fánkot farsang alkalmából! 🙂
