A zserbó az egyik legnépszerűbb süteményünk, a bejgli mellett a másik kedvenc édesség a karácsonyi asztalon. Az édes csoki a savanykás baracklekvárral és dióval tökéletes ízkombinációt alkot. Emellett pedig a zserbó előnye, hogy sokáig eláll. Még talán finomabb is, ha áll néhány napig, mert az ízek összeérnek.
A zserbó megálmodója Emile Gerbeaud cukrász, aki Franciaországban és Angliában töltött évek után Magyarországon nyitott cukrászdát 1884-ben, a mai Vörösmarty-téren, ahol különleges süteményei közt megtalálható volt a zserbó is.
Néhány tanács zserbósütéshez
- A zserbó egy drága sütemény, hiszen sok lekvár kell bele és a dió sem olcsó mulatság, így ha már zserbósütésbe fogunk, ne spóroljunk semmivel. 30 dkg darált dió és egy nagy üveg (kb. 8 dl) baracklekvár kell hozzá!
- Házi baracklekvárral dolgozzunk! Ha nem főzünk be lekvárt nyáron, inkább kérjünk egy üveg lekvárt a családtól, barátoktól, de bolti lekvárból nem lesz az igazi.
- Szánjunk időt az elkészítésre! A zserbót elkészíteni nem nehéz, viszont elég időigényes. Este 6 után már inkább ne álljunk neki!
Zserbó Recept
- A diót daráljuk le, keverjük össze a porcukorral és reszeljük bele egy citrom héját, majd tegyük félre.
- Az élesztőt futtassuk fel a langyos tejben egy evőkanál kristálycukorral. Hagyjuk 15 percig állni, míg a többi hozzávalót kimérjük, előkészítjük.
- A lisztet keverjük össze a porcukorral. Majd a lisztes keveréket a vajjal morzsoljuk össze alaposan a tenyerünk közt. Addig morzsoljuk, míg az egész apró morzsás állagú nem lesz.
- Adjuk hozzá a két tojás sárgáját, a csipet szódabikarbónát és felfuttatott élesztőt a tejjel.
- A tésztát gyúrjuk össze, addig, míg a tészta el nem válik a kezünktől. (kb. 5 percig)
- A tésztát osszuk 3 egyenlő nagyságú gombócra, és az első gombócot lisztezett deszkán nyújtsuk vékonyra. Egy 35×40 cm-es tepsit vajazzunk, majd lisztezzünk ki. Sütőpapírt is használhatunk! A tésztát a sodrófára tekerve emeljük át a tepsibe és vágjuk pontosra, hogy passzoljon. Ahol túllóg a tészta, vágjuk le és toldjuk meg vele a lyukas részeket.
- Kenjük meg a tésztát jó adag baracklekvárral. Kb. 4-5 púpozott evőkanál lekvár kerül egy réteg tésztára. Majd szórjuk meg a cukros, citromhéjas dióval.
- Majd jöhet a következő réteg. Fektessük rá a következő réteg tésztát, kenjük meg a fél üveg lekvárral, szórjuk rá a maradék diót és végül nyújtsuk ki a harmadik gombóc tésztát, ami a zserbó teteje lesz.
- A tészta tetejét szurkáljuk meg néhány helyen egészen a tepsi aljáig. Majd takarjuk le a zserbót egy tiszta konyharuhával és 1 órát pihentessük.
- Ha letelt az egy óra, melegítsük elő a sütőt 175 fokra és süssük a zserbót 35 percig, míg a teteje aranybarna nem lesz.
- Várjuk meg míg langyosra hűl a zserbó, és utána készítsük el a csoki mázat. A mázhoz keverjünk ki 6 evőkanál porcukrot, 6 evőkanál holland kakaóval. Öntsük hozzá a forró vizet és a kávéskanál olajat, hogy fényes legyen, majd egy kézi habverővel keverjük simára. Simítsuk vékonyan a zserbó tetejére egy spatulával, vagy kanállal. Lehet, hogy nem olyan szép egyenletes, mintha tortabevonóval dolgoztunk volna, de sokkal finomabb! Egy éjszakát, vagy legalább néhány órát hagyjuk száradni a mázat.
- Másnap szeletelhetjük is a zserbót! Mindig csak annyit, amit épp megeszünk, nehogy kiszáradjon. Vágjuk vékony téglalapokra, vagy rombusz alakúra!
A eredteti receptet a gasztroangyal.hu oldalon találtam, annyiban változtattam rajta, hogy zsír helyett vajat használtam, és csökkentettem a cukor mennyiségét.
Zserbó
Hozzávalók
A tésztához
- 50 dkg liszt
- 10 dkg porcukor
- 20 dkg vaj
- 1,5 dl tej
- 2 dkg élesztő
- 2 tojássárgája
- 2 késhegynyi szódabikarbóna
A töltelékhez
- 30 dkg darált dió
- 20 dkg porcukor
- 1 citrom lereszelt héja
- 8 dl baracklekvár
A mázhoz
- 6 evőkanál holland kakaó
- 6 evőkanál porcukor
- 6 evőkanál forró víz
- 1 teáskanál olaj
Elkészítés
- A diót ledaráljuk, összekeverjük a porcukorral, hozzáreszeljük a citromhéjat és félre tesszük.
- Az élesztőt felfuttatjuk a tejben egy evőkanál cukorral.
- A vajat elmorzsoljuk a lisztes-porcukros keverékben.
- Hozzáadjuk a keverékhez a tojásokat, a felfuttatott élesztő és a szódabikarbónát. A tésztát simára gyúrjuk.
- A tésztát 3 részre osztjuk és az első gombócot vékonyra nyújtjuk. A tésztát egy 35×40 cm-es, kivajazott, kilisztezett tepsibe fektetjük. Megkenjük fél üveg baracklekvárral (4 dl), majd megszórjuk a dió felével.
- Kinyújtjuk a következő gombóc tésztát, és megismételjük a lekvárral lekenést, dóval megszórást. Majd az egészet lefedjük a 3. réteg tésztával.
- A tésztát a tepsiben megszurkáljuk, és letakarva 1 órát pihentetjük.
- A zserbót előmelegített sütőben, 175 fokon 35 perc alatt készre sütjük.
- Ha elkészült a zserbó, hagyjuk kihűlni, és elkészítjük a mázat. A porcukrot a kakaóporral összekevejük, majd hozzáadjuk a forróvizet és az olajat. Kézi habverővel a mázat simára keverjük és a zserbó tetejére simítjuk.
- A mázat hagyjuk teljesen megszáradni, egy éjszaka alatt megszilárdul, majd szeleteljük fel a zserbót!
Én úgy vélem, ha már azt mondjuk, hogy hagyományos, akkor ne tegyünk már bele bikarbónát… És valóban, az eredeti nem zsírral, hanem vajjal készül… De amúgy tényleg minden hagyományos. 😀
Én ma készítettem életemben először, most ott tart, hogy a csokimázzal a tetején várja a holnapot 🙂
Mindent a receptben megadott mennyiségekkel csináltam, a tésztával jól lehetett dolgozni, ennek külön örültem:) Féltem, hogy ragadni fog…. De nem… Egy picit kisebbre sikerültek a tészták, mint a tepsim, de legalább mind a három egyformára. Mikor egy kicsit kihült, ráborítottam a gyúródeszkát és négykezesen megfordítottuk…:) Így a gyúródeszkán hült ki, ott kapta meg a csokimázt is, ott pihen most is. Ezt csak azért írom le, mert itt a fotón látom, hogy Balázs a tepsiben kente meg a csokival, így azért nehezebb szeletelni, szerintem. Ezt a megfordítós módszert máshol olvastam, praktikusnak tűnt. Mindenesetre eddig totál sikerélmény, majd holnap kiderül a végeredmény :))
Megsutottem , nagyon finom lett ,koszi a receptet .